Szemtelen Világ élvezem, és közben megzabál...

Emberismeret

Nem tartom magam rossz emberismerőnek. Egy emberről ránézésre el lehet dönteni, hogy egy felfuvalkodott hólyag, és a legkevésbé sem tiszteli az embertársait. Ez nem lenézés vagy előítélet, ez tény. Ráadásul egy-két mondat után azért hamar kiderül, hogy ki az, akinek szülei is voltak és ki az, aki csak felnőtt, mint egy gyom. Előfordul, hogy tévedek és kellemes csalódásban van részem de az esetek többségében csak egyszerűen elgondolkodok, hogy valaki mitől lesz ekkora paraszt a szó legpejoratívabb értelmében..

Mert tetszik :)

Jellemfejlődés

Az alábbi írásom abszolút a szubjektív véleményemet tükrözi az emberi jellemfejlődésről. Nem hiszek abban, hogy az emberek képesek változni - ideig, óráig, esetleg pár napig - de hosszútávon jó irányba semmiképp ill. egy darabig. Ez az az időszak, amíg szüleink nevelnek minket, próbálnak a helyes irányba terelni, megtanítanak az írott és íratlan szabályokra, hogy értékes tagjai legyünk a társadalomnak. Ha egy görbén kéne ábrázolni a jellemünk itt még a jó irányba halad. Mikor szüleink leveszik rólunk a kezüket és befejeződik a 'jellemformálásunk' elkerülünk tőlük, egyetemre, főiskolára megyünk és elindulunk a lejtőn. Ki gyorsabban ki lassabban, de amint szembesülünk az Élettel, mindannyian elindulunk lefelé. Végül lehet, hogy valami felfog minket a szabadesésben, de már sohasem leszünk ugyanolyanok, ártatlanok, mint előtte.

Szívzűr

Szívzűr. Az embernek élete során döntéseket kell hoznia, olyanokat amelyek egész hátralévő életére kihatással vannak, ha másképp nem is, lelkileg mindenképp.

Az ember alapvetően társas lény. Ha visszagondolsz életed legszebb pillanataira szinte biztos, hogy nem egyedül voltál. Ettől függetlenül nem értem. Miért olyan fontos kimondani, hogy együtt vagyunk, hogy kapcsolatban vagyunk? Két ember miért nem érezheti csak egyszerűen jól magát egymás társaságában? Miért akarjuk mindenáron a kötöttséggel és a számonkérhetőséggel elrontani? Főleg úgy, hogy egyszer már megbukott ez a mutatvány...

Demokrácia

"A demokrácia az, amikor négy farkas és egy bárány arról szavaz, hogy mi legyen ebédre." Abrose Bierce

A többség akarta érvényesül, de mi van ha a többséget a hülyék alkotják? Nevezzük hülyefaktornak. A 8 általánost nehezen végig bukdácsoló emberkének ugyanannyit ér a szavazata mint egy egyetemet végzetté. A gond ott kezdődik, hogy ezek az emberek nem hosszú távon gondolkodnak. Ők azok akik nem képesek megérteni, hogy az országot érintő változásoknak idő kell , csupán azt nézik, hogy kolbászosztás lesz-e vagy sem. Egy szlovák közgazdász vetette fel elsőként, hogy a szavazási értesítő mellé egy 7€-s csekket mellékelnének. Hősünk eldöntheti, hogy mi a fontosabb neki a 7€ vagy az ország jövője amennyiben úgy gondolja, hogy befektetése megtérül elmegy szavazni és a pénz az általa választott párt kasszájába vándorol. Ellenkező esetben megtartja és azt vesz rajta amit csak szeretne, viszont ezzel elesik a szavazáshoz való jogától is. Nem jelentene többletkiadást mivel az állam így is pénzeli a pártokat, a különbség annyi, hogy ezzel a módszerrel a választó döntheti el, hogy melyik pártnál lenne jó helyen a pénze és a szavazata, nem mellékesen tökéletesen szűrhetők a hülyék..

Az első

Az első bejegyzésem és egyben az első blogom is. Egy barátosnémtől 'loptam' az ötletet, szerinte sokkal könnyebb az embernek ha le tudja írni, hogy adott pillanatban éppen mire gondol és milyen érzések kavarognak a fejében. Nem tudom, igazából vagy nagyon szerencsés, vagy nagyon pletykás vagyok de ha valami éppen nyomta a lelkemet mindig találtam egy embert, aki olyan közel állt hozzám, hogy nem éreztem kínosnak ha megosztom vele az érzéseimet. Egy próbát megér, meglátjuk mi lesz belőle..

A blog címe egy dal sorát idézi: szemtelen világ, élvezem, és közben megzabál. Jelen pillanatban ez az egy mondat tökéletesen ráhúzható az életemre.